folytatás (nem is olyan rég 2)

Viola (01.06 zenesuli próba előtt ) húha az elmúlt napokban nem nagyon történt semmi és nem volt kedvem írni se de most megint rám jött az írhatnék ... szóval ott tartottam hogy szintén egy ilyen próba előtt megígértem Tominak hogy haza kísérhet... na ez volt az első hibám... :S az egyik darab kellős közepén elkezdett csörögni a telefonom... anya volt az.. kinyomtam... aztán megint csörgött.... és megint... 4-szerre kimentem és felvettem...

- Szia idáig miért nem vetted fel a telefont?? - hallottam anya kétségbe esett hangját.

- Anya zenekaron vagyok de hisz tudod...- mondat hogy megnyugodjon. 

- Nem érdekel most azonnal gyere haza...

- De anya... nem rohanhatok csak így el... - mondtam de akkor már tudtam hogy nem velem van a baj...

- Gyere haza mert 15 perc múlva indulok és nem akarom Kamillát egyedül hagyni...

- Hova mész??- kérdeztem kétségbe esetten

- Gyere haza és mindent elmondok...- Apával történt valami biztosan csak ő nincs otthon...

- Oké sietek... - mondtam és raktam le a telefont azonnal elraktam a fuvolámat nem volt időm magyarázkodni...csak annyit mondtam mennem kell... Hallottam olyanokat hogy anyuci pici lány rögtön ugrik a hív a mami és hasonlókat...Mikor haza  értem bebizonyosodott az amitől féltem... Apa balesetezett Szolnok környékén pontosan Cegléd és Törökszentmiklós között... 5 perc múlva anya mát mamáék kocsijából integetett de én csak álltam az erkélyen és néztem ki a fejemből nem engedtem a tudatom be az információkat.... a következő amire emlékszem az az hogy a lépcső házban állok Tomi ölel engem... nem tudom hogy került oda mióta beszél hozzám mit csináltunk addig... egy dolog térített magamhoz az hogy ő megcsókolt engem... Ez volt életem első csókja... és nem szívesen emlékszem erre... nem sokkal éjfél után anya szólt telefonról hogy apa jól van és hétfőn már haza is engedik... Egy héttel később csütörtökön Tamás elkísért engem reggel a suliba... Ez volt az utolsó csepp... aznap délután megmondtam hogy közöttünk semmi sem lehet... ezt mint aki meg sem hallotta azon a héten szombaton egy fellépés után megint megcsókolt de én már nem éreztem semmit.. csak vissza akartam kapni a bátyámat... egy jó darabig megint nem jártam zenekarra csak a kicsire... oda is csak nagyon ritkán...